Az intergenerációs együttműködést elősegítő digitális eszközök használata a kiskorú gyermeket nevelő családok és a 60 év felettiek körében

A Szülők Háza és a Kopp Mária intézet kutatása a 2020-as koronavírus járvány ideje alatti digitális eszközhasználatra irányul. A kutatás célja, hogy felmérje, milyen szerepet töltöttek be a digitális eszközös a pandémia időszakát megelőzően, valamint, hogy a járványhelyzet hatására hogyan változott meg ezen eszközök használata. A kutatás intergenerációs együttműködésre vonatkozó kérdőív segítségével történt. 

• A Covid-19 pandémia hatására ugrásszerűen növekedett a digitális eszközök használatának az aránya. A különbség leginkább a családokkal való kapcsolattartás és a családi élet támogatásánál tapasztalható.  Egyre többen használják ezeket az eszközöket a 60 év felettiek körében, támogatással és segítő hálóval még jobban lehetne fejleszteni a digitális készségeit az idősebb generációnak.

• Ugrásszerűen megnőtt az internetezők és az interneten eltöltött órák száma. Az internet bár megkönnyíti az emberek életét, de számos veszélyt rejt, ezért szükséges lenne egy átfogó ismeretterjesztő programra, mind a kisgyermekes szülők, mind az idősebb korosztály számára. 

Hipotézisek, kutatási kérdések

Kutatásunkkal azt a feltételezést kívántuk megvizsgálni, hogy a járványhelyzet hatására a családok és az idősek körében is változás következett be az okos eszközök használata tekintetében. A változások várakozásaink szerint a következő területeket érintik.

1. A családoknál egyre inkább az intergenerációs kapcsolattartás, a nagyszülők felhívása került előtérbe, valamint a barátokkal való kapcsolattartás. 
2. A home office jellegű tevékenységek, valamint az online vásárlás terén is teljesen új, beható változások mutatkoztak meg ebben az időszakban. 
3. Az online eszközökön történő játék, a közösségi média használata, és egyéb, az infokommunikációs célokra való felhasználás továbbra is fennmaradt, viszont jelentős változás következett be az együttműködések és a munka eszközeinek vonatkozásában. 
4. Az idősebb korosztálynál az az elméletünk, hogy sokan a pandémia ideje alatt kezdték el használni ezeket az okos eszközöket. Legyőzték félelmeiket és egy számukra teljesen ismeretlen eszközt vontak be a családdal való kapcsolattartás körébe. Az ő életükben gyakorlatilag a digitális eszközök egy új kaput nyitottak a világra. 
5. Az a feltételezésünk, hogy több esetben, ha csak online felületeken is, de a fiatalok segítettek abban, hogy az idősek még jobban tudják használni ezeket az eszközöket. A későbbiekben érdemes vizsgálat alá vonni ezen vonal mentén a családi kapcsolatokban beálló változásokat.

Összefoglalás

A felmérés eredményei alapján egyértelműen látható az internetes tevékenységek szerepének, fontosságának növekedése, az élet gyakorlatilag minden területén. Ennek nagyon sok pozitív oldala van, de óvatosságra is int. A kisgyermekes családok életében nagy kockázat az interneten eltöltött idő jelenti. A pandémia előtti időszakhoz viszonyítva jelentősen megnőtt a gyermekek által az interneten eltöltött órák száma, ami mögött egyrészt az online oktatás áll, de kétséges, a szülők minden esetben nyomon tudják-e követni, mivel töltik a gyerekek az időt – a gyerekek csaknem 70%-a 3 vagy több órát tölt naponta online tevékenységekkel a vírushelyzet előtti 8%-hoz képest, 10%-uk 8 órát vagy többet a 3%-hoz képest. Ekkora változást nagyon nehéz megfelelően követniük a családoknak.

Munkavégzés területén jelentős változások is inkább a kisgyermekes családok körében történtek, körükben csökkent jelentősen a teljes munkaidőben dolgozók aránya, az idősebbeket, a nyugdíjas helyzetük miatt, ez kevésbé érintette, és aki közülük dolgozik, biztonságosabbnak is érzi az állását.

A kockázatok, nehézségek mellett azonban nagyon sok a kedvező változás. A találkozások  gyakorisága a COVID helyzet óta jelentősen megváltozott, csaknem háromszorosára nőtt azoknak az aránya, akik naponta találkoznak rokonaikkal, családtagjaikkal. Egyértelműen ide helyeződött a hangsúly, mert a barátokkal való találkozások gyakorisága inkább csökkent. Ezek a találkozások feltehetőleg azért váltak gyakoribbá, mert a vírushelyzet alatti elzártság ráébresztette a családokat a személyes találkozások fontosságára. Ha a találkozások mennyisége nem is, de a kapcsolattartás a barátokkal is jelentősen nőtt napi szinten, és így ez egyértelműen az online, interneten keresztüli megoldásokkal, eszközökkel történik. Ez ugyanúgy igaz a fiatalabb és az idősebb korosztályra. Eredményink azt mutatják, az idősebb korosztály is „vette az akadályt”, és rugalmasan használni kezdte azokat a csatornákat, amelyeket a vírushelyzet előtt még kevésbé vett igénybe.

Az idősebb korosztályt tekintve egyértelműen látszik, hogy a koronavírus hatására ugrásszerűen növekedett a digitális eszközök használatának az aránya. A különbség leginkább a családokkal való kapcsolattartás és a családi élet támogatásánál tapasztalható. Amennyiben az élet egyéb területeit nézzük, ott még az idősebb korosztály körében nagyobb mértékű az online eszközök használatának növekedése, legyen szó bevásárlásról, egészségügyi szolgáltatásokról vagy kikapcsolódásról. És bár ezt a kényszer szülte, ennek ellenére a többség pozitívnak ítéli a digitális eszközök használatát, és nem érzi magát elveszettnek. Mindamellett érezhető, hogy a sok információ, az internetes átverés lehetősége kissé bizonytalanná teszi őket, azonban ez valószínűleg a fiatalabbak esetében is előfordul, utóbbira azonban a kutatásban nem kérdeztünk rá, így összehasonlításra nem nyílt lehetőség.

Összességében elmondható, hogy minden generáció áttért az internetes megoldások alkalmazására az élet legtöbb területén, az idősebbek jelentős része is rugalmasan alkalmazkodott, a vizsgálatunk azonban az újabb megszorítások előtt készült – kérdés, a tanultakat az újabb korlátozó intézkedések alatt hogyan tudták a családok alkalmazni. Erre a kérdésre egy újabb kutatás adhatja majd meg a választ.